Ugrás a tartalomhoz

Védett fajok

Adatok

További információk

Szinoníma: Epipactis. latifolia (L.) All.
 
 
Termet: (20–) 30–60 (–100) cm Életforma: Geophyta
Leírása:
(20–) 30–60 (–100) cm-re növő, spirális levéllefutású, igen változatos megjelenésű orchideafajunk. A levelek széles-tojásdadok, 7–17 cm hosszúak, (3–) 4–10 cm szélesek, a vállukon hüvelyesek; számuk 4–15. A szár és a magház kopasz, vagy a magház az éleken gyéren pelyhes. Virágainak színe a halvány zöldessárgától a zöldön át az ibolyáig változik. A lepellevelek 7–12 (–15) mm hosszúak, 4–9 mm szélesek. A mézajak 7–11 mm hosszú, elülső részén szív alakú púp található.
 
Virágzása:
június – augusztus / VIII – IX.
 
Élőhelye:
Közömbös vagy kissé mészkedvelő; bükkösökben, tölgyesekben, gyertyános-tölgyesekben, fenyvesekben, gesztenyésekben, karsztbokorerdőkben, ligeterdőkben, cserjésekben és hegyi réteken él. Üde és szárazabb erdők és gyepek. Nyírkos erdőkben, száraz tölgyesekben, ligetekben, cserjésekben.
 
Előfordulás:
Magyarországon szórványosan fordul elő, ritka.
 
Megjegyzés:
Közeli rokon autogám kisfajait a bibeoszlop típusa segít elkülöníteni.
 
Veszélyeztetettség:
 
 
Forrás:
Sulyok József, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., – Virók Viktor in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
 
 

Fajok elterjedése

Galéria

Sáv bezárása